A közlemény szerint az államfő a november 3-án elfogadott törvény fő célkitűzéseivel egyetért. Kifejtették, Baka András nem vitatja, hogy a jogszabályban meghatározott politikai, illetve állami felsővezetői pozíciókat betöltők kiemelt közéleti szerepe és felelőssége - az átláthatóság és a közvagyon védelmének szempontjaira is figyelemmel - indokolhatja azt, hogy az érintettek és hozzátartozóik vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel kövessék, ezzel kapcsolatban az adókötelezettségek teljesítését érintően felmerülő kockázatok azonosítását célzó elemzést végezzenek, valamint, hogy az esetlegesen feltárt súlyos visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen. A köztársasági elnök ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, a jogszabályban garantálni kellene azt, hogy a kiemelt hatósági figyelem ne vezethessen a politikusok - akár még a tisztségük megszűnését követő hosszú éveken át fennálló - folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt állásához, valamint ne feltételezzen eleve rosszhiszeműséget a törvény a politikusokról sem, hanem a többi adózóhoz hasonlóan biztosítson számukra is lehetőséget a kockázatként feltárt kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés keretében történő javítására. Baka András szerint biztosítékokra lenne szükség annak érdekében is, hogy a transzparencia ne jelenthessen egyet a politikusok megbélyegzésével, figyelmen kívül hagyva adott esetben az utólagos jogkövető magatartást, illetve a jogorvoslathoz való jogot. Az államfő arra is rámutatott, hogy az adóhatósági eljárásoknak, illetve az adatszolgáltatási szabályoknak meg kell felelniük az uniós jogból is következő adatvédelmi követelményeknek. A közlemény szerint az államfő a törvény címében is kiemelt célként megjelenő közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyeknek - mind a múltbeli, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli - politikusokról "eleve rosszhiszeműséget előfeltételező olvasata van". A Sándor-palota közölte, a köztársasági elnöknek komoly adatvédelmi aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a törvény - az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt alapelvekkel is szembe menve - megfelelő cél, időkorlát, illetve törlési szabályok nélkül, az egyes konkrét személyekkel szemben folyó adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges módon, negyedévente egy statikus, tehát nem is naprakészen használható módon átadni rendeli az adóhatóság részére az ingatlan-nyilvántartásnak gyakorlatilag a teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát. Az államfő azt kérte, az Országgyűlés fontolja meg észrevételeit és azok figyelembevételével fogadja el újból a ki nem hirdetett törvényt - olvasható a közleményben. Az alaptörvény szerint ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A parlament a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz - rendelkezik az alkotmány. A képviselők 145 igen, 48 nem szavazattal fogadták el a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt. A ki nem hirdetett jogszabály megállapította az adóhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásának szabályait, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő kockázatok azonosítása, különös figyelemmel a feltárt vagyongyarapodáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségek teljesítésére. Az eljárást az adóhatóság az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, továbbá a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos, valamint ezen személyek hozzátartozói esetén folytatja le. Az egyedi kockázatelemzési eljárást a megbízatás fennállása második évének utolsó napjától számított harminc napon belül kell megkezdeni az adóhatóságnak, amely az eredményt záródokumentumban összegzi, az abban foglaltakat egy alkalommal vizsgálja felül, a dokumentum keltétől számított négy év után. A törvény szerint ha a kockázatelemzés bűncselekmény gyanúját veti fel, arról értesíteni kell az adóhatóság nyomozó hatóságát, illetve feljelentést kell tenni a bűncselekmények felderítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb szerveknél. Ha a kockázatelemzési eljárás megállapításaiból adókötelezettség elmulasztására irányuló következtetés vonható le, az adókötelezettség alanyánál adóellenőrzést kell tartani. A törvényi rendelkezések kiterjednek azokra is, akiknek megbízatása a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg.