Pécs polgármestere, Péterffy Attila (MSZP-DK-Momentum-Jobbik-Pécs Jövőjéért Egyesület-Forum Sopianae) felidézte, hogy korábban három fő elvárást fogalmaztak meg a büdzsével kapcsolatban: induljon újra a gazdasági növekedés, emelkedjenek az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges normatív támogatások, és csökkenjen a szolidaritási hozzájárulás. A mostani tervezet mindhárom területen kedvező irányba mutat, ezért alapvetően bizakodóak - közölte. Jelezte ugyanakkor, hogy bár a kormányzat által jelzett intézkedések iránya több korábbi elvárásukkal is összhangban van, azok mértéke nem. Problémás szerinte, hogy a város bevételein is meglátszik a magyar gazdaság gyengélkedése, ezért a következő időszak feladataként jelölte meg, hogy olyan gazdasági növekedés induljon, amelyből Pécs is minél komolyabb mértékben részesülhet. Szolidaritási hozzájárulásként a tervek szerint az idei, mintegy 5 milliárd forintos elvonás helyett jövőre körülbelül 4,2 milliárd forinttal kell számolni Pécs esetében. A polgármester úgy véli, a szolidaritási hozzájárulás további mérséklése is indokolt lenne, ugyanis a gazdasági növekedés elmaradása miatt a város bevételei nem bővültek a korábban várható mértékben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a városüzemeltetési és a közétkeztetési normatívák emelkedni fognak, és a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások visszavezetése is részbeni segítséget hozhat. E három tétel együtt akár 500-600 millió forintos többletforrást is jelenthet Pécsnek. Péterffy Attila kiemelte: tartós javulást a gazdasági növekedés iparűzésiadó-bevételekben való megjelenése hozna, illetve az, ha az állami normatív támogatások mértéke elérné a tényleges kiadások szintjét. Üdvözlik, hogy a tervezet szerint a normatívák inflációkövetően vagy azt meghaladó mértékben nőnek; de még most számolják, konkrétan a városra nézve mit jelentenek a számok - jelezte. Úgy fogalmazott: mivel az elmúlt években az állami kiegészítés nagyrészt elmaradt, Békéscsabán pedig jelentősen, a várakozások szerint mintegy egymilliárd forinttal visszaesik idén a helyi iparűzésiadó-bevétel (hipa), "létkérdés, hogy az állami támogatások, ha lehet, infláció felett nőjenek". Azt is pozitívnak tartja, hogy lesz változás a szolidaritási hozzájárulásban, ám - mint mondta - Békéscsabán idén a 2025-ös bázisszintet sem tudják elérni; 11-12 százalék a különbség a 2025-ös tényleges és az idei várható hipa-bevételek között. Közölte, ezért a szolidaritási hozzájárulás várható 15 százalékos csökkentése "Békéscsaba esetében kevésnek tűnik": körülbelül 300 millió forintot jelentene, miközben 700-800 milliós csökkentésre lenne szükség. Nagy Ferenc szerint "minimum arányosan", a ténylegesen befolyt hipa alapján lenne igazságos a szolidaritási hozzájárulás fizetése. Nagy Ferenc azt mondta: Békéscsabán is az egyik legdrágább közszolgáltatássá válik a közösségi közlekedés; most már félmilliárd forint körüli összeget kell fizetni különbözetként a MÁV-nak. Öt-hat éve ez az összeg feleekkora volt, miközben nem kérnek többlettszolgáltatásokat. Debrecen polgármestere, Papp László (Fidesz-KDNP) szerint el kell ismerni és méltányolni kell, hogy a 2027-es költségvetésben a nagy önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás mértéke nem nő tovább, sőt valamelyest csökken az elmúlt évekhez képest. Példaként említette, hogy Debrecen 2020-ban 540 millió forintot, 2026-ban 12 milliárd forintot fizetett ezen a címen, ami csaknem huszonnégyszeres emelkedést jelentett. A 15 százalékos csökkenés ugyanakkor nem oldja meg a szolidaritási adó általuk korábban kifogásolt számítási módját és mértékét, és továbbra is szétfeszíti az önkormányzatok gazdálkodási kereteit - tette hozzá. A debreceni városvezető eredménynek nevezte, hogy az iparűzési adó növekményét nem vonja el a központi költségvetés, de szerinte miután nagy gazdasági növekedéssel nem lehetett számolni, "ez nagy veszteséget nem jelent a kormánynak, nagy nyereséget nem jelent az önkormányzatoknak". Ami a pozíciójavulást illeti, azt nagyságrendileg a béremelések és a költségek el is fogják vinni - fűzte hozzá. A debreceni polgármester szerint az egyik legnagyobb tehertétel a megyei jogú városok esetében a közösségi közlekedés finanszírozása. Megemlítette, hogy míg Budapest jövőre 50 milliárd forint támogatást kap, a többi érintett település összesen 10 milliárdot. Lakosságarányosan szerinte Debrecennek 5 milliárdot kellene ilyen címen kapnia. Felidézte, korábban a szaktárcánál sikerült elérnie, hogy Debrecen 2025-ban és 2026-ban 5-5 milliárd forintot kapott a közösségi közlekedés működtetésére. E tekintetben Debrecen számára nem előrelépés, hanem visszalépés lesz a 2027-es költségvetés, és nagyon fog hiányozni a város üzemeltetéséből, működtetéséből és fejlesztéséből az a 10,3 milliárd forint, amit 2027-ben be kell fizetniük szolidaritási hozzájárulásként - hangoztatta. - mondta Papp László.