Fizetések nőnek, de ki fizeti meg az ingatlanpiacon?

Fizetések nőnek, de ki fizeti meg az ingatlanpiacon? — Mit hoz a bérrobbanás a lakáspiacnak?

A Trenkwalder és az RSM Hungary adatai szerint a fizikai dolgozók átlagos bruttó órabére közel 10 százalékkal emelkedett a 3. negyedévben, miközben a közlemény szerint az infláció alacsony (kb. 1,5%), így a kékgallérosok reálbére érdemben nőtt. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a források mintavétele korlátozott (Trenkwalder: ~7 ezer dolgozó; RSM: ~800 középvezető 50 cégtől) és az MTI közlései politikai befolyás alatt álló médiából származnak, tehát az eredmények nem feltétlenül reprezentálják az egész gazdaságot. A közleményekben jelzett, termelékenység nélküli bérnövekedés versenyszféra-beli terheket vetít előre, ami hosszabb távon fenntarthatósági kockázatot jelenthet a vállalati eredményekre és beruházásokra.

Az ingatlanpiac szempontjából a gyors bérnövekedés rövid távon élénkítő hatású lehet: nőhet a kereslet a bérleti piacon és a kisebb megtakarítással rendelkezők lakásvásárlási képessége is javulhat, különösen a budapesti és nagyvárosi körzetekben, ahol az órabérek jóval magasabbak. Ugyanakkor ha a béremelkedés nem jár együtt termelékenység-növekedéssel, az megemelheti a vállalati költségeket — különösen az építőiparban és a fenntartási szolgáltatásoknál —, ami áremelkedésekben és magasabb bérleti díjakban ölthet testet. A regionális különbségek (Bp. ~3 300 Ft/óra vs vidék 2 100–2 500 Ft/óra) tovább erősíthetik a keresleti egyenlőtlenséget, ami a fővárosban tovább nyomhatja az árakat, míg a kisebb régiókban a kínálat és fizetőképesség szűkössége fékezheti az áremelkedést. Végül érdemes figyelni a bértranszparencia-szabályozás és a várható további bérkorrekciók hatására: további bérnyomás növelheti a finanszírozási kockázatokat és a hitelköltségek érzékenységét, ami középtávon a beruházói döntéseket és az új lakásépítések volumenét is befolyásolhatja.