Alkotmánybíróság dönthet a „mérgezett” Graphisoft Park sorsáról — ingatlanpiaci kockázatok felszínre törnek

Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetést tart az Óbudai Gázgyár felszín alatti vizeket érintő kármentesítésének jogi hátteréről:

Alkotmánybíróság dönthet a „mérgezett” Graphisoft Park sorsáról — ingatlanpiaci kockázatok felszínre törnek

Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetést tart az Óbudai Gázgyár felszín alatti vizeket érintő kármentesítésének jogi hátteréről: egy perbíró a kormányrendelet egy rendelkezését vitatja alaptörvény-ellenesség miatt, az alapügy szerint a szennyezést harminc éve ismerik, a „beavatkozásra kötelező” határozatmintegy húsz évvel később született meg, a tényleges kármentesítés pedig azóta sem kezdődött el. A főváros és a Graphisoft által kezdeményezett perek az államot teszik felelőssé; a terület ma a Graphisoft Park, a korábbi gázgyár 1984 óta nem működik, és a tulajdonviszonyok, valamint a kárfelelősség elosztása jogi csatatérré vált.

Ingatlanpiaci szempontból a fejlemények növelik a jogi és finanszírozási bizonytalanságot: a per eredménye meghatározhatja, hogy a kármentesítés költségeit az állam, az MVM, a tulajdonosok vagy a cégek viselik-e — ez befolyásolja a telekértékeket, fejlesztési potenciált és a hitelezők kockázatértékelését. A késlekedő kármentesítés és a rendeleti alkotmányossági vita átmeneti befektetési visszafogottságot, magasabb árazott kockázatot és szigorúbb környezeti due diligence-t eredményezhet a hasonló brownfield projekteknél. Érdemes kritikusan kezelnünk a forrást: az MTI-s szöveg elsősorban tényeket közöl, de hiányoznak független műszaki és költségbecslések, valamint a döntéshozók motivációinak alapos elemzése — a piac számára kulcsfontosságú lesz a határozat indoklása, a felelősség- és költségelosztás pontosítása, illetve a kármentesítés ütemezése.