Budapest, 2026. október 20. Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése 2026. október 20-án. A testület megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet egyik paragrafusát az óbudai gázgyár elmaradt kármentesítése kapcsán. MTI/Bruzák Noémi A testület a volt gázgyár szennyezett területeinek több mint egy évtizede megoldatlan kármentesítése kapcsán, bírói kezdeményezésre indult eljárásban hozott döntést. Az Ab indoklása szerint a megsemmisített szabály nemcsak veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését, hanem nyilvánvalóan hozzájárult a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosította a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását. Az Ab ügyben hozott indoklását a nyilvános ülésen Czine Ágnes, az Ab elnökhelyettese olvasta fel. Az indoklásból kiderült, hogy az Ab a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárást semmisítette meg. Ezáltal a megsemmisített jogszabály sem az Ab eljárására okot adó, sem más ügyben már nem alkalamzható. Az Ab jelezte, az ügyben érintett kormányrendelet megalkotásásának célja az volt, hogy biztosítsa a felszín alatti vizek jó állapotát, ezért a kormányrendelet rendelkezéseit ennek a célnak a figyelembe vételével kell értelmezni a szenyezett környezet tekintetében. Emlékeztettek az Ab korábbi döntéseire is, amelyek szerint a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek, és csak korlátozottan képesek a megújulásra. Ráadásul Magyarországon a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A mindezekből fakadó kötelezettség egyaránt terheli az államot, mint jogalkotót és a hatóságokat, mint jogalkalmazókat, valamint a kármentesítésre kötelezetteket. - áll az Ab indoklásában. Mindezek miatt az Ab arra a döntésre jutott, hogy a megsemmisített jogszabály a környezet és természet védelmére (beleértve a talaj és a vízbázisokat is) vonatkozó kötelezettséggel minden kétséget kizáróan ellentétes, azaz "megkérdőjelezhetetlenül szükségtelen." Az Ab honlapján közzétett indoklásban az is olvasható, hogy az Alkotmánybíróság egy olyan eljárási mechanizmust létrehozó szabályt semmisített meg, amely teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket. Egy gázgyár okozta szennyezés ügyében eljáró bíróság fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. A testület kimondta, a megtámadott kormányrendelet a "szennyező fizet" elv érvényesítése helyett valójában éppen a "szennyező nem fizet" elvét kodifikálta. A testület arra is kitért, hogy amennyiben a beavatkozással érintett terület nem a kármentesítésre kötelezett tulajdonában áll, a tulajdonos mindaddig tulajdonjogának korlátozását kénytelen elszenvedni, ameddig a helyreállítás be nem fejeződik. A korlátozó hatást megfelelő értékgarancia sem ellentételezi, hisz a környezetvédelmi szabályozás a beavatkozási terv felülvizsgálatának idejére kártalanítást nem irányoz elő. Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött. Az Óbudai Gázgyár szennyezett területeinek kármentesítésének ügye több évtizedes, az alapeljárás másfél évtizede tart, felperesei a területen ingatlantulajdonosok; az alkotmánybírósági eljárás idén áprilisban kezdődött. Az Ab évek óta nem tartott nyilvános határozathirdetést, az elmúlt évtizedben csak néhány alkalommal történt ilyen. Karácsony Gergely főpolgármester tavaly februárban jelentette be, hogy a főváros - mint a kármentesítésben érintett ingatlanok tulajdonosa, társtulajdonosa - csatlakozik a Graphisoft által az állam ellen indított perhez az Óbudai Gázgyár területének méregtelenítése ügyében. A főpolgármester akkor azt írta Facebook-oldalán: egy évtizede nyilvánvaló, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek fel kell számolnia az Óbudai Gázgyár területén a föld alatt lévő mintegy 200 ezer tonna mérgező, rákkeltő szennyező anyagot, ám évek óta csak a határidőt hosszabbítgatják. Az Óbudai Gázgyár 1984 óta nem működik, területe időközben a főváros tulajdonába került, ott jött létre a Graphisoft Park. A Graphisoft Park fejlesztésével foglalkozó Graphisoft Park SE a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, számukra pozitív fejlemény az Ab keddi döntése. Annak nyomán a volt Óbudai Gázgyár esetében a szennyező jogutódja, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. mint kötelezett számára a többször meghosszabbított határidők közül utoljára előírt, a kármentesítése első ütemének befejezésére szóló 2024 december 31-i határidő és annak elmulasztása jogi értelemben is relevánssá válhat. Az Ab mostani döntésével nem állapíthatott meg új teljesítési határidőt. A Graphisoft Park több mint 100 magyar és multinacionális vállalatnak, elsősorban informatikai és biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégeknek és startupoknak, valamint oktatási intézményeknek ad otthont - olvasható a BÉT honlapján.