Várakozások és kockázatok:

Várakozások és kockázatok: mit jelent a 2,4% és a 3% az ingatlanpiacnak?

A kormány és a jegybank által közölt, jövő évi 2,4 százalékos növekedés- és 3 százalékos inflációpálya rövid távon konszolidációt sugallhat az ingatlanpiacon: ha az infláció valóban 3% körül stabilizálódik, a Magyar Nemzeti Banknak lehet tere óvatos kamatcsökkentésre, ami csökkentheti a hitelköltségeket és élénkítheti a lakáshitelezést, tranzakciószámokat. Ugyanakkor a forrásszöveg forgalmazója és a kormány által ismertetett számok hagyományosan optimisták lehetnek; a globális kamatkörnyezet, az európai gazdasági lassulás, illetve az MNB tényleges reagálása a maginflációra döntően befolyásolja, hogy a fogyasztó és a fejlesztői oldal mikor érezhetően javuló finanszírozási feltételeket kap-e.

A gyakorlatban a következők valószínűsíthetők: a mérsékelt GDP-növekedés mellett maradhatnak a keresleti feszültségek a nagyvárosi bérleti piacon, míg a fejlesztések finanszírozása és a kivitelezési költségek magas maradhatnak addig, amíg a hiteldíjak nem csökkennek érdemben. A költségvetési hiány tervezett csökkenése 2027–2030 között pozitív jel a piaci kockázatok csökkenése szempontjából, de a rövid távú 4–5% közeli hiány és a politikai kommunikáció optimizmusa mellett fennáll a kockázata annak, hogy a finanszírozási körülmények kevésbé lesznek kedvezőek, mint ahogy a kormány prognosztizálja. Fejlesztők, befektetők és lakásvásárlók szempontjából a legfontosabb mutatók, amelyeket követni kell: reálbér-növekedés, MNB alapkamat, hitelfelvételi kondíciók, építési engedélyek és anyagárak alakulása — ezek tartósan fogják meghatározni az ár- és tranzakciós pályát, nem pedig egy hivatalos, optimista prognózis önmagában.