A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az "állami közpénzszivattyú" - írták. A közlemény szerint a kormány most tizenhárom, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoz nyilvánosságra, de a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával. Kifejtették, hogy a "háromezres kormányhatározatok" eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható - fűzték hozzá. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását - szögezték le. Az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek; összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel - fűzték hozzá. A közlemény szerint a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően. Kiemelték, hogy a kormányhatározatok önmagukban nem szerződések, s a határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja, hogy kiderüljön, a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. A szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja a kormány, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség - írták. Úgy fogalmaztak, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől. Az első "csomagról" azt közölték: - tették hozzá. A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává. A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik. A dokumentumok elérhetők a https://kormany.hu/titkositott-kormanyhatarozatok linken - áll a közleményben. A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint a Telexnek adott szeptember eleji nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést. A múlt szerdán közzétett videóinterjúban Ruff Bálint elmondta, folyamatban van a Századvég átvizsgálása, amely az elmúlt tíz évben 20-30 milliárd forint között kapott közpénzt tanulmányírásokra, kutatásokra, egyben jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentést fognak tenni. A magyar állam kifizetett 10-20 milliárd forintot arra, amit a ChatGpt 0,1 másodperc alatt meg tud írni - jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány héten belül kiírnak egy nyilvános közbeszerzést a közvéleménykutatói feladatokra, amelynek elbírálása után minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz. A büntetőjogi felelősséget firtató kérdésre válaszolva jelezte, arról a nyomozó hatóságnak kell döntenie. Mint mondta, minden szerződést aláírt valaki, "a háromezreseket például az akkori miniszterelnök". Megjegyezte ugyanakkor, hogy feljelentés tételéhez rövid idő is elegendő, a rendőrségi nyomozás már sokkal hosszabb.