Budapest, 2026. június 22. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 22-én. MTI/Bodnár Boglárka Magyar Péter napirend előtt azt mondta, megszabadítjuk a magyarokat "a hazánkat kirabló, az állampolgárokkal szemben fellépő, őket fenyegető, életüket ellehetetlenítő politikai és gazdasági maffiától". A kormányfő kijelentette: Felidézte: 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, egy vizsgálóbírót és egy ügyészt öltek meg, ők mindketten a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjai voltak. A merényletek óriási társadalmi megrázkódtatást váltottak ki, mire az olasz parlament maffiaellenes törvényt fogadott el és létrehozta a maffiaellenes nyomozóhivatalt - emlékeztetett. Kifejtette: nem egyszerű bűnözők ellen harcoltak, hanem egy olyan rendszerrel álltak szemben, amely nem ismert kegyelmet, az embereik ott ültek a pártokban, a parlamentben, a kormányban, az önkormányzatokban, a vállalatokban, az állami intézményekben, a médiában; mindenütt ott voltak, behálózták és meglopták a hazájukat. Az olasz állam 1992-ben végre felismerte, hogy a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, ezért új törvényeket és intézményeket hozott létre - közölte. Megjegyezte: ahogy az olasz maffiának megvoltak a szürke eminenciásai, úgy a magyar gazdasági és politikai maffiának is megvoltak az emberei, és közpénzen propagandagyárat épített. Hangsúlyozta: van egy jelentős különbség Olaszországhoz képest, ugyanis "mi nem fogjuk megengedni, hogy a magyar társadalomnak az olaszhoz hasonló megrázkódtatáson kelljen keresztülmennie, ahogy nem fogjuk megengedni azt sem, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa, meglopja Magyarországot". Magyar Péter kijelentette, élve az április 12-én kapott felhatalmazással ezen a napok megkezdik "Magyarország megszabadítását a maffiától". Megjegyezte, a haza jövője szempontjából ez a nap, június 22. legalább olyan jelentős nap, mint április 12. volt. Ha jól végzik a munkájukat, akkor ez a nap lesz az a D-day, amikor a magyar nép hosszú sodródás után végre partra száll és megkezdi saját országának a visszavételét. Hozzátette, a "Tisztítótűz művelet" lezárja azt a korszakot, amikor Magyarországot túszul ejtették a szervezett politikai és gazdasági bűnözői csoportok. Ez a művelet egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja Magyarország megszabadítása az állam működését átható korrupció és az országot fojtogató maffia szorításától, ennek egyik legfontosabb eleme a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal - ismertette. A kormányfő közölte, Magyarország megszabadítása "az orbáni maffiától", a csápok levágása rendkívül nehéz feladat lesz; csak a vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal létrehozása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozás a maffia elleni küzdelemnek. Úgy látta, a hivatal célpontjai, a bűnözők szívósak, kitartóak és lehet, hogy erőszakosak is lesznek, és ahogyan ez a hálózat sem egy év alatt épült ki, úgy felszámolni sem lehet majd egyik napról a másikra. Úgy összegzett, "mi ma elindulunk az úton, és elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát. Lépésről lépésre tégláról téglára és bűnözőről bűnözőre fogunk haladni". A kormányfő azt mondta, negyven napja kormányoznak és látnak bele az állam működésében és szembeszülnek az ország kifosztásával. Budapest, 2026. június 22. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 22-én. MTI/Bodnár Boglárka Magyar Péter hosszan sorolta azt, hogy az előző kormány szerinte hogyan fosztotta ki az országot, egyebek mellett megemlítette a felcsúti kisvasútat, Hatvanpusztát, a zebrákat, a lombkorona nélküli lombkoronasétányt, a Tiborcz-féle szállodákat, a kastélyprogramot, a raktárakban álló több ezer túlárazott, felesleges lélegeztetőgépet, a 10 milliárdos brüsszeli Magyar Házat, a sok ezer milliárdos propagandaköltéseket, az autópálya-koncessziót, a magántőkealapokat, Lázár János, az Orbán, a Szijjártó, a Szalay-Bobrovniczky és a Mészáros család vagyonát, Rogán Antal találmányát. Kitért arra is, hogy minden vizsgálat újabb és újabb visszaélést tucatjait hozza felszínre, nincs olyan állami intézmény, gazdasági szektor, ingó vagy ingatlanvagyon, utcasarok vagy háztető, amire ne akarta volna rátenni a kezét "a bukott orbáni hatalom, a magyar Cosa Nostra, a maffia". Hozzátette: nem tudna egyetlen olyan területet, négyzetmétert sem mondani, amelyik mentes maradhatott volna az Orbán-rendszer korrupciójától, ahonnan nem loptak el semmit az elődeik. Úgy folytatta: a "maffiafőnök" nem elégedett meg a lopással, Magyarország kirablásával, minden intézmény, minden hatalmi ág kellett neki - jegyezte meg, hozzátéve: köztársasági elnökké tette a Sulyok Tamást. Magyar Péter idézte a Sulyok Tamás miniszterelnöknek írt köszöntőjét, és azt mondta, kár, hogy nem verset írt a főnökéhez, mint néhány évtizede az ötvenes években, Sztálinhoz. Sulyok Tamás "a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult", hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar embertől kapott demokratikus felhatalmazás végrehajtását - mondta. Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nemhogy nem tud vagy akar megakadályozni egy alkotmányos puccsot, de még maga kezdeményezett egyet. Ahogy azonban a pancserpuccsoknál szokás, Sulyok Tamás puccskísérlete is összeomlott mára az elején, a volt kollégái, az alkotmánybírók küldtek selyemzsinórt és üzenték neki, ideje távozni. Sosem volt még olyan pillanat 1990 óta, amikor a magyar nemzet elsöprő többsége, több tucat alkotmányjogász és az alkotmánybírók együtt követelik és üzenik meg, hogy távozzon a hivatalban lévő köztársasági elnök. Sulyok Tamás legfontosabb feladata a magyar nemzet egységének a megteremtése lett volna, eddig nem sikerült, de most a végén - becsületére váljon - egy dologban sikerült összehozni a nemzeti egységet, abban, hogy mennie kell - mondta a miniszterelnök. Ugyanez a "maffiafőnök" ültette a Kúria élére azt a személyt, aki egyetlen napot nem töltött ítélkező bíróként - mondta, hozzátéve: a kinevezéséhez át kellett írni a jogszabályokat többször is. Úgy fogalmazott: a "maffia" mindig gondoskodik arról, hogy a legfontosabb őrhelyeken a saját megbízható vagy zsarolható emberei álljanak. Rámutatott: létrehozzák a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalt, amelynek egyetlen feladata lesz, hogy kiderítse, hová tűnt az emberek vagyona és visszaszerezze azt, amit a "maffia" elvett az országtól. Nemcsak a múltbeli visszaéléseket vizsgálja majd, de a jövőbeliek megakadályozása is a fontos feladata lesz. A kormányfő közölte: a "tisztítótűz-művelet" részeként kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. "Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont" - fogalmazott. Magyar Péter bejelentette: szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a teljes magyar társadalmat, "megbeszélve és megtárgyalva közös ügyeinket". Hozzátette: a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés Sulyok Tamás helyére új köztársasági elnököt választ, akinek az egyik legfontosabb feladata a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállítása lesz - mondta. Budapest, 2026. június 22. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 22-én. MTI/Bodnár Boglárka Azt is bejelentette, visszavezetik az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt, így Polt Péter alkotmánybírósági elnök megbízatása is megszűnik. Közölte azt is: Hozzátette: visszavezetik az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. A 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása, köztük Polt Péteré is megszűnik - jelezte. Megerősítjük a bírói önigazgatást: a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőinek visszahívására és megválasztására vonatkozó szabályok jelentősen módosulnak - jelentette ki. A kormányfő kifejtette: a bírói önigazgatást és önrendelkezést az Országos Bírói Tanács szolgálja, a most benyújtandó javaslat odaadja nekik a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezzék a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, amiről az Országgyűlés kétharmados döntéssel határoz. Kitért rá: előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács nem él ezzel a visszahívási kezdeményezés jogával, a bírók bizalma viszont megrendül a saját bírósági vezetőikben. Magyarországon 2700 bíró van, azt javasoljuk, hogy bizonyos számú bíró kezdeményezhesse a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, és ha e javaslatot a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az Országgyűlés szintén kétharmados többséggel hívja vissza őket - közölte. Azt is mondta: változnak a Kúria elnökének megválasztási szabályai is. Eddig a Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választotta meg, azonban azt javasoljuk, hogy a bírók maguk közül jelölhessék a Kúria és az OBH elnökét, és a bíráktól a három legtöbb szavazatot kapó jelölt közül kelljen a köztársasági elnöknek az Országgyűlés felé jelöltet állítani - magyarázta. Kiemelte: így "valóban megvalósulhat a bírói önigazgatás és az eddigiektől eltérően nem pártpolitikai, teljesen alkalmatlan, ámde megbízható és zsarolható kinevezettek, bábok" lesznek e testületek élén. Magyar Péter elmondta, nemcsak a jelenlegi politikai és gazdasági maffiarendszer felszámolása a feladat, hanem arról is gondoskodni kell, hogy ugyanilyen rendszer a jövőben ne épülhessen ki újra, ezért javaslatot teszünk az országgyűlési képviselői mandátum maximalizálására 12 évben. Kiemelte: 12 év elegendő idő arra, hogy valaki szolgáljon, megvalósítsa a programját, bizonyítsa a rátermettségét és nyomot hagyjon maga után. "A hatalmat a magyar néptől csak kölcsönkapjuk, nem örökbe", és aki ezt elfelejti, az előbb-utóbb a hazáját a saját tulajdonaként kezdi el kezelni, az embereket pedig alattvalóként - fogalmazott. Hangsúlyozta: a cél, hogy "a hazánkat ért rombolás következményei ne mérgezhessék tovább Magyarországot", és pontosan erre kaptunk felhatalmazást sok-sok millió magyar embertől. Új alkotmány megalkotását is célként jelölte meg, szerinte az alkotmányozási folyamatnak széles társadalmi részvételre, nyilvános vitákra, politikai konszenzusra kell épülnie. A kormányfő elmondta, sem a rendszerváltás átmeneti alkotmánya, sem a 2011-ben elfogadott alaptörvény nem vált a nemzeti közösség egészének alkotmányává.