Magyar Éva kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány soron kívül tárgyalta a Dunaferr ügyét; az üzem bezárása közvetlenül érintette a térség gazdaságát és több száz család megélhetését. A működést biztosító szerződés május végéig havi egymilliárd forintból biztosítja a működést, ezért indokolt annak rövid távú meghosszabbítása, hogy 550 család megélhetése ne kerüljön veszélybe - jelezte, hozzátéve: a kormány célja fenntartható, hosszú távú megoldást találni. Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: ma Magyarországon családok százezrei élnek végrehajtási nyomás alatt. Ezért döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer reformjáról szóló törvénymódosítást; a cél az, hogy a jelenlegi profitorientált modell helyébe egy nonprofit alapon, szigorú állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszer jöjjön létre - jelezte. Hozzátette, olyan rendszert terveznek kialakítani, amelyben a végrehajtás közszolgáltatásként működik. A kormány egyetért minden olyan parlamenti kezdeményezéssel, amely vizsgálóbizottság felállításával segítheti a rendszer működésének és korábbi visszaéléseknek a feltárását - jegyezte meg. A kormány javasolni fogja a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztéséért, amíg az új törvény hatályba nem lép. A kabinet arról is döntött, hogy a felszámolási eljárások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerüljenek. A kormány álláspontja szerint a magyar felszámolási rendszer az elmúlt másfél évtizedben a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb vagyonosodási mechanizmusává vált. A felszámolás körül kialakult egy szűk hálózat, a felszámolások végén rendre ugyanazok a NER-közeli gazdasági körök jelentek meg új tulajdonosként - idézte fel. Hozzátette: a felszámolások világát ezért vissza kell helyezni a bírósági kontroll, az átláthatóság és a jogbiztonság keretei közé. A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol a magyar vállalatok sorsáról átlátható, ellenőrizhető, valódi bírósági felügyelet mellett zajló eljárások döntenek. Az igazságügyi tárca előkészíti továbbá a közjegyzői rendszer átalakításáról szóló törvénymódosításokat is - hangzott el. A kormány álláspontja szerint a jelenlegi közjegyzői rendszer túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált, amelyben korlátozott a verseny, garantáltak a díjbevételek, és túl sok közhatalmi feladat került ki a valódi bírósági pontról. Sok állampolgár számára a közjegyzői ügyintézés aránytalanul nagy terhet jelent - mutatott rá. A kormány ezért arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a feladatok egy részét a kormányirodákhoz, más részét pedig a bíróságokhoz helyezze át - közölte. A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés országos kezelésének megkezdéséről döntött a kormány - jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő, közölve azt is, a kormány azonnali hatállyal megvizsgálja az Ausztriából érkező kőzetanyagok behozatalának és forgalmazásának felfüggesztését. A szóvivő elmondta, a cél az érintett települések lakóinak azonnali védelme, a szennyezett területek azonnali feltárása és a felelősségi viszonyok tisztázása. A jelenlegi információk szerint az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék legalább három megyében több száz helyszínen jelenhetett meg - ismertette. Köböl Anita jelezte, az érintett területeken azonnali kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség. Az azbeszt-behozatal felfüggesztésének vizsgálata mellett tárcaközi azbesztmunkacsoport jön létre az érintett területek azonosítására, az országos nyilvántartás kialakítására, a szükséges egészségügyi és környezetvédelmi intézkedések összehangolására, valamint a kárelhárítás koordinálására. Rögzítette, kivizsgálják a teljes forgalmazási és felelősségi láncot. A kormány célja, hogy a károkért felelős szereplők viseljék a következményeket - hangsúlyozta, jelezve azt is, Magyar Péter miniszterelnök az osztrák látogatásán várhatóan felveti az osztrák félnek az egyeztetés szükségességét. Magyar Éva azt mondta, a leköszönt kormány meghamisította az idei költségvetést. Kifejtette, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról számolt be a kormányülésen, hogy a tárcája gazdasági területe több tétel esetén megállapította, nem szerepel az idei költségvetésben, ilyen például az autópálya-koncesszió második féléves tétele. Egy 87,2 milliárd forintos tételt sem szerepeltettek a büdzsében a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében, azért, hogy a választások előtt kisebbnek tűnjön a költségvetési hány - tette hozzá. Elmondta, az iváncsai akkugyár vasúti bekötésénél egy 22,3 milliárd forintos kiadás nem szerepel. Ezek a tételek a volt Építési és Közlekedési Minisztériumnál összesen 286 milliárd forintot tesznek ki. Az Orbán-kormány azt a politikai döntést hozta, hogy ezeket az összegeket egyenlegjavítás céljából nem szerepelteti a költségvetésben - összegzett. Megjegyezte, 2006-ban ugyanígy járt el a Gyurcsány-kormány "trükkök százait" alkalmazva, hogy a költségvetés ne a valós számokat mutassa. A kabinet célja, hogy a költségvetés a valós számokon alapuljon, fenntartható pályát biztosítson az ország számára és garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a kabinet álláspontja szerint felelős gazdaságpolitikát csak pontos helyzetértékelésre és átlátható költségvetési adatokra lehet építeni. Köböl Anita azt is bejelentette: a kormányülésen szó volt a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések használatáról, és egyetértés volt abban, hogy a megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt esetben, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan lehessen használni, és - az eddigiektől eltérően - kizárólag a miniszterelnököt és a belügyminisztert illesse meg. A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen, mint az Orbán-kormány idején - közölte. Köböl Anita tájékoztatása szerint a kormány várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Közölte, a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessen az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról. A cél, hogy a vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiac, a magyar munkavállalók és vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalra épül. Az érintett minisztériumok a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Agrárminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium. A kormány a tájékoztatást követően várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Köböl Anita közölte azt is: a kormányülésen napirenden volt az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kérdése is. A miniszterelnök arra kérte Tanács Zoltán területért felelős minisztert, hogy május végéig vizsgálja felül a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató nevével fémjelzett alapítvány és az állam között kötött több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést, és készítse elő ennek felmondását. A kormány elvárja a már kifizetett majdnem 20 milliárd forint visszafizetését az állam számára - jelezte. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a fiatal kutatók támogatása és a tehetséggondozás nem sérülhet a szerződés felmondása miatt. Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, megkezdődik a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágítása. Úgy fogalmazott: a közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) alá tartozó médiumok nem tettek eleget ezeknek a kritériumoknak az elmúlt években. A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel - tette hozzá. Szondi Vanda azt mondta, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta a többszörösére nőtt, 2025-ben költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt, "miközben szinte semmilyen közszolgálati funkciót nem látott el". A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (MNHH) fennálló intézményi kapcsolatait - sorolta. A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, ellenőriz, edukál és minden magyar ember számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad - foglalta össze a kormányszóvivő. Köböl Anita azt mondta, a kabinet felkérte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy teljes körűen világítása át az állami ingatlanokat. A kormány szerint az elmúlt másfél évtizedben az állami ingatlanpolitikában számos olyan hosszú távú kötelezettségvállalás, bérleti konstrukció és presztízsberuházás történt, amelyek pénzügyi, vagyongazdálkodási és közérdekvédelmi szempontból is vizsgálatot igényelnek – mutatott rá. A vizsgálat kiterjed az állam által bérelt irodaházakra, az állami tulajdonú cégek székhelyeire, a hosszú távú bérleti és ingatlanhasználati szerződésekre, a Tiborcz István érdekeltségeitől megvásárolt ingatlanokra, valamint a Nemzeti Hauszmann Program teljes rendszerére is – emelte ki. A kormány célja világos, az állami vagyon működtetése nem szolgálhat politikai klientúraépítést, rejtett vagyonátcsoportosítást vagy indokolatlan presztízsberuházásokat a közpénzekkel való gazdálkodásnak átláthatónak, indokolhatónak és közérdek alapúnak kell lennie – szögezte le. Arról is beszélt, a miniszterelnök felkérte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy vizsgálja meg a Paksi Atomerőmű üzemidő meghosszabbításának helyzetét és az eddigi csúszásokat, valamint haladéktalanul tegyen javaslatot az eljárás felgyorsítására - fogalmazott. A minisztert arra is felkérték, hogy értékelje a már több mint egy évtizede húzódó, de érdemben még el sem indult Paks II. erőműépítési projekt szerződéseinek és a már kifizetett projektelemeket, valamint vizsgálja felül a beruházás folyamatát. A kabinet célja, hogy a költségvetés a valós számokon alapuljon, fenntartható pályát biztosítson az ország számára és garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a kabinet álláspontja szerint felelős gazdaságpolitikát csak pontos helyzetértékelésre és átlátható költségvetési adatokra lehet építeni. Köböl Anita azt is bejelentette: a kormányülésen szó volt a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések használatáról, és egyetértés volt abban, hogy a megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt esetben, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan lehessen használni, és - az eddigiektől eltérően - kizárólag a miniszterelnököt és a belügyminisztert illesse meg. A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen, mint az Orbán-kormány idején - közölte. Köböl Anita tájékoztatása szerint a kormány várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Közölte, a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessen az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról. A cél, hogy a vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiac, a magyar munkavállalók és vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalra épül. Az érintett minisztériumok a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Agrárminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium. A kormány a tájékoztatást követően várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról. Köböl Anita közölte azt is: a kormányülésen napirenden volt az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kérdése is. A miniszterelnök arra kérte Tanács Zoltán területért felelős minisztert, hogy május végéig vizsgálja felül a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató nevével fémjelzett alapítvány és az állam között kötött több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést, és készítse elő ennek felmondását. A kormány elvárja a már kifizetett majdnem 20 milliárd forint visszafizetését az állam számára - jelezte. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a fiatal kutatók támogatása és a tehetséggondozás nem sérülhet a szerződés felmondása miatt. Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, megkezdődik a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágítása. Úgy fogalmazott: a közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) alá tartozó médiumok nem tettek eleget ezeknek a kritériumoknak az elmúlt években. A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel - tette hozzá. Szondi Vanda azt mondta, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta a többszörösére nőtt, 2025-ben költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt, "miközben szinte semmilyen közszolgálati funkciót nem látott el". A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (MNHH) fennálló intézményi kapcsolatait - sorolta. A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, ellenőriz, edukál és minden magyar ember számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad - foglalta össze a kormányszóvivő. Köböl Anita azt mondta, a kabinet felkérte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy teljes körűen világítása át az állami ingatlanokat. A kormány szerint az elmúlt másfél évtizedben az állami ingatlanpolitikában számos olyan hosszú távú kötelezettségvállalás, bérleti konstrukció és presztízsberuházás történt, amelyek pénzügyi, vagyongazdálkodási és közérdekvédelmi szempontból is vizsgálatot igényelnek – mutatott rá. A vizsgálat kiterjed az állam által bérelt irodaházakra, az állami tulajdonú cégek székhelyeire, a hosszú távú bérleti és ingatlanhasználati szerződésekre, a Tiborcz István érdekeltségeitől megvásárolt ingatlanokra, valamint a Nemzeti Hauszmann Program teljes rendszerére is – emelte ki. A kormány célja világos, az állami vagyon működtetése nem szolgálhat politikai klientúraépítést, rejtett vagyonátcsoportosítást vagy indokolatlan presztízsberuházásokat a közpénzekkel való gazdálkodásnak átláthatónak, indokolhatónak és közérdek alapúnak kell lennie – szögezte le. Arról is beszélt, a miniszterelnök felkérte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy vizsgálja meg a Paksi Atomerőmű üzemidő meghosszabbításának helyzetét és az eddigi csúszásokat, valamint haladéktalanul tegyen javaslatot az eljárás felgyorsítására - fogalmazott. A minisztert arra is felkérték, hogy értékelje a már több mint egy évtizede húzódó, de érdemben még el sem indult Paks II. erőműépítési projekt szerződéseinek és a már kifizetett projektelemeket, valamint vizsgálja felül a beruházás folyamatát.