A cikkben emlékeztetnek, hogy az árrésstopról szóló szabályozás május végéig érvényes, az üzemanyagok védett ára pedig május 1-ig hatályos, vagyis ez utóbbiról még vélhetően a leköszönő kormánynak kell döntenie. A cikkben felvetett kérdésre, hogy a kormány vajon meghoszabbítja-e ezt az intézkedést, Török Zoltán úgy vélekedett, hogy szerinte inkább az új kormányra hagyja a döntést. Török Zoltán kiemelte, komoly együttműködésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében a kormány és a jegybank között. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az árintézkedések kivezetése, illetve a piaci árképzés irányába történő visszatérés miatt "lesz zaj az inflációs folyamatokban". Az államháztartás első három havi 3420 milliárd forintos hiányát, amely az éves terv 81 százaléka, Török Zoltán "brutálisan soknak" nevezte. Hozzáfűzte, hogy ráadásul ez még a kormány tavalyról származó gazdaságpolitikai prognózisa szerinti éves tervet jelenti, miközben a gazdasági növekedés várhatóan "nagyon gyengécske" lesz az idén is. Az idei évre 4,1 százalékkal számol a költségvetési törvény, miközben a piaci és jegybanki előrejelzésekben már 2 százalék alatti számok szerepelnek -emlékeztetett. Arra is rámutatott, hogy az iráni háború miatt nagy adag bizonytalanság van minden előrejelzésben. Az biztos, hogy a GDP ismét elmarad a tervezettől, így a GDP-arányos mutatók, deficit, államadósság mind rosszabbul alakulnak. Ezzel kell valamit kezdenie az új kormánynak, főleg úgy, hogy a leköszönő Orbán-kabinettől azt az ígéretet örökölte, hogy 5 százalékos lesz idén a GDP-arányos államháztartási hiány -fejtette ki Török Zoltán. Mindezek miatt a Raiffeisen vezető elemzője szerint a költségvetés nagy kihívás lesz az új kormánynak. Megjegyezte, hogy ráadásul a felálló új kormánynak van egy olyan ígérete, hogy 2030-ra teljesíti az ország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket, vagyis "el kell kezdeni keményen dolgozni". Török Zoltán egyúttal hozzátette, az idei költségvetés még nem a Tisza felelőssége, ezt tudják a befektetők, a hitelminősítők, mindenki. Az ő kormányzati felelősségük majd a 2027-es költségvetéssel kezdődik. Az viszont biztos, hogy a költségvetés kordában tartását segíthetik az EU-források, így ezeket az uniós pénzeket gyorsan fel kell szabadítani, ami az elemző szerint megoldható. Az európai uniós forrásokról elmondta, vannak a kohéziós alapok, ahol blokkolva voltak a pénzek. Ott nem annyira sürgős, mert van hét év, bár ebből már eltelt valamennyi, úgyhogy nagyjából kétmilliárd euró véglegesen el is veszett. Bár maga a hétéves költségvetési ciklus is lejár 2027-ben, ott részben az n+2 szabály miatt van valami mozgás. Az újjáépítési pénzeknél viszont nagyon rövid a határidő, azokat gyorsan fel kell szabadítani, de az elemző szerint erre is van lehetőség. A harmadik pedig a SAFE program, ott "Brüsszelnél pattog a labda", a magyar igényt benyújtotta még a leköszönő kormány. A Raiffeisen vezető elemzője azt valószínűsíti, hogy ezek az EU-források viszonylag gyorsan becsatornázhatók lesznek a költségvetésbe és bizonyára tudnak segíteni a költségvetési konszolidáción idén és a következő években is. Lehet, hogy azokat vagy egy részüket visszamenőlegesen is el lehet könyvelni ilyen célra. De az is egy lehetséges megoldás, hogy a magyar kormány létrehoz egy fejlesztőcéget, "abba beszívja a pénzt" és a későbbiekben elkölti. Török Zoltán arról is beszámolt, hogy a piacok folyamatosan árazzák be a jövőt. Az elmúlt hetekben a választási eredményt is beárazták, a Tisza kétharmados többségére nem számítottak, de a győzelmét beárazták. A választást követő hétfői történésekről elmondta, hogy többéves csúcsra erősödött a forint, az állampapírpiaci hozamok lejjebb jöttek, a tőzsde történelmi csúcsokra emelkedett, mindez nagyon kedvezőtlen külső környezetben, illetve ennek dacára történt "Tehát a piacok nagyon-nagyon jelentős része árazza azt a pozitív forgatókönyvet, ami kibontakozott, illetve kibontakozhat a következő hónapokban, években" - fogalmazott a Raiffeisen vezető elemzője.