Kocsis Máté hangsúlyozta, a vasárnapi magyarországi parlamenti választás az egész világ számára fontos, de "három európai városban biztosan fontos". Kijevben, mert az ukránok célja, hogy uniós tagok legyenek, pénzt és katonai segítségnyújtást kapjanak, ám ezeket hazánk blokkolja. Brüsszelben, mert "Magyarország nem provinciaként tekint magára, hanem partnerként vagyunk jelen az Unióban"; illetve Berlinben, ahol az a probléma, hogy "a magyarok kilógtak a közös hitelfelvételből". Úgy vélte, nem véletlen, hogy az alelnök világos üzenetet fogalmazott meg az amerikai elnök megbízásából arra vonatkozóan, hogy a magyarok politikáját kell követniük nem csak a béke kapcsán, hanem például az energiapolitika kapcsán is, mert Magyarországon messze a legolcsóbbak az energiaárak, amit nehéz félreérteni. Arra a kérdésre, miszerint Magyarország az orosz érdekek kiszolgálója, a frakcióvezető azt mondta: "azt ugye nem gondolja senki sem, hogy az Amerikai Egyesült Államok alelnöke idejön, és arra biztatja Magyarországot, hogy egy állítólagos oroszbarát politikát folytasson". "Ebből látszik, hogy az eredeti vád hamis volt, a Tisza és az ellenzéki sajtó hetek óta a választásokba való orosz befolyásolással vádolja a kormányt" – fogalmazott, hozzátéve: a Tisza, a liberális újságírók és a nemzetközi sajtó azért vádaskodik ezzel, mert világossá vált az elmúlt hónapokban, hogy "itt egyetlenegy beavatkozás történik jelen pillanatban, és az nem az orosz, hanem az ukrán". Kocsis Máté kiemelte, hogy a vasárnapi választás valójában nem pártválasztás lesz, "már nem a Fideszt kell választani, hanem arról van szó, hogy egy magyar jövőt, sorsot kell választani". "Aközött kell választani, hogy a Tiszával megyünk egy ukránbarát háborús politikába, vagy a jelenlegi jobboldali kormánnyal, egy nemzeti szuverén politikával megvédjük a családokat, és biztonságban tudjuk a magyarokat" – mutatott rá. A műsor második felében a Századvég Konjuktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a Tisza Párt orosz energiahordozókról való leválási tervének hatásairól beszélt. Kifejtette, a Török Áramlat az utolsó olyan vezeték, amelyen nagyobb mennyiségű orosz gáz érkezik, tavaly 8 milliárd köbméter jött, miközben Magyarország éves gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter körül van. Olaj esetén Magyarország és Szlovákia két fő beszerzési útvonala az Ukrajnán keresztül érkező Barátság és a Horvátország felől jövő Adria vezeték. Bár utóbbi kapacitását 10 millió tonnára mondják hivatalosan, körülbelül kétmilliót szoktak onnan felhozni. Így ez csak kiegészítő forrás, az igény – amely Szlovákia és Magyarország esetén együttesen évi 12-14 millió tonna nyersolajat jelent – kétharmadát a Barátság kőolajvezeték fedezi. Hortay Olivér elmondta, – fogalmazott. Kedden a Brent olaj hordónkénti ára 111 dolláron nyitott, de egyes becslések szerint 150-200 dolláros szintre is felmehet; ráadásul nincs történelmi tapasztalat arról, hogy mi történik, ha hosszú ideig zárva van a Hormuzi-szoros, így még nehezebb becsülni a tényleges hatásokat – jelentette ki. Megjegyezte, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a mostani energiaválság nagyobb lehet, mint az 1973-as és az 1979-es együttesen volt. A szakember elmondta, az áram- és gázszámlák az orosz energiahordozókról való leválás esetén 3,5-szeresére nőnének, átlagosan háztartásonként havi 50 ezer forint lenne a Tisza Párt energiaterve alapján a többletköltség. Az üzemanyagárak növekedése újabb havi 50 ezer forint pluszt jelentene konzervatív számítások szerint. Ráadásul az energiaárak emelkedése általános inflációs nyomást hoz, a Századvég Konjuktúrakutató számításai szerint 9,6-9,7 százalékot, ami szintén havi körülbelül 70 ezer forint plusz kiadást jelentene a háztartásoknak. Hortay Olivér megjegyezte, a Tisza kiszivárgott tervében is hosszan taglalják, hogyan kell a kommunikációt előkészíteni, véleménye szerint ők is tudják, hogy "katasztrofális helyzet lenne". Hozzátette, őszi becslésük szerint a Tisza által bevezetni kívánt új adótételek miatt az elkölthető jövedelem mintegy 25 százalékkal csökkenne, ami miatt radikálisan nőne a kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma, és "elkezdene elolvadni" a középosztály. J. D. Vance amerikai alelnök nyilatkozatára Hortay Olivér úgy reagált, egy európai vállalat jelentős versenyhátrányban van egy kínai vagy egy amerikai céghez képest az európai szankciós politika és a "radikális, túlzó" klímapolitika, karbonadó miatt. Szerinte az amerikai vezető azt a fajta magyar energiapolitikát méltatta, amely ebben a helyzetben a belső, ágazaton belüli versenyt, és így az árleszorító hatást el tudja érni.