Budapest, 2026. március 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma előtt az Országházban 2026. március 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos Orbán Viktor a külhoni magyarság képviselői előtt mondott beszédét azzal kezdte: érthető, hogy mindenkit a választás érdekel, hiszen egy hónapra vannak a szavazástól, de nem lenne helyes, hogyha ezt a fórumot választási fórummá minősítenék át. Értékelése szerint azonban a mostani választáson nem arról van szó, hogy "jó és még jobb között" választhatnak, hanem arról, hogy választhatnak "ilyen irányt is, meg olyan irányt is". "Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét. Rendszerváltást képviselő jelentős erők is indulnak a választáson" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy rendszerváltás "komoly szó", mindennek az alapvető megváltoztatását jelenti, a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatását is. "Ezzel jó, hogyha mindenki tisztában van, amikor a saját otthoni közösségében a magyar választások következményeit mérlegeli" - figyelmeztetett. Orbán Viktor beszédében a nemzetközi közegről szólva elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk - figyelmeztetett. Kiemelte: Szólt arról is, hogy a dollár tartalékvaluta szerepe csökkent a világgazdaságban, míg a globális eladósodottság szintje meghaladta a globális GDP-t. "Ilyen volt már a világban, és ennek általában munkanélküliség és magas infláció lett a vége" - mutatott rá. Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a "saját bőrünkön is érzékeljük" a szomszédban zajló háború miatt - jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz-ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot - összegzett. Értékelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett: az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kitörése óta az európai gazdaság nem tud 1 százaléknál jobban növekedni évente, miközben az Egyesült Államok gazdasága három, Kínáé pedig öt százalékkal növekszik. A drámai következmények első megnyilvánulásának nevezte, hogy "bekopogtatott a munkanélküliség korszaka" Európában. Budapest, 2026. március 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az Országházban 2026. március 12-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j). MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos Jelezte azt is: Hangsúlyozta: a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon. - jelentette ki. A miniszterelnök kapitális stratégiai hibának nevezte az Európai Unió által eldöntött leválást az orosz energiahordozókról. Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem leválni - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti. Megemlítette: az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait. Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogén-készletei. Orbán Viktor kitért arra is: a közel-keleti háború miatt "ismét a régi súlyával térhet vissza" a migrációs nyomás, majd kitért arra, hogy 280-ról 400 millió fölé emelkedhet a világban élő migránsok száma. A migráció nem eltűnik az életünkből, hanem marad, és jelentős mértékben növekedni fog - prognosztizálta, felidézve, hogy 2015-ben a szíriai polgárháború indította el a migrációs hullámot. Budapest, 2026. március 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán az Országházban 2026. március 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos Kiemelte: - tette hozzá. Létkérdésnek nevezte, hogy minél átfogóbb nemzeti egységet tartsanak fenn nemzetstratégiai kérdésekben, és célként jelölte meg azt is, hogy "ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat". Felidézte: 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, a kulturális és lelki mellett végzett gazdasági újraegyesítés során csak 2016 óta 246 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást adtak e közösségek tagjainak, ami helyben további 480 milliárdnyi tőkét mozgatott meg. Orbán Viktor arról is beszélt: nincs Európában terv arra, hogy a változó világban mi legyen Európa új pozíciója és hogyan kell azt elérni. Értékelése szerint sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző. Rámutatott: sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani. Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük. Arra figyelmeztetett: hacsak az európaiak nem igazítják ki a mostani stratégiájukat, akkor biztos, hogy hozzájuk nem fognak visszaalkalmazkodni az amerikaiak. A kormányfő a világban zajló változásokat részletezve két iskolát, két tábort azonosított. Értékelése szerint az egyik - a "nagyok" - azon dolgoznak, hogy az átmenet, a mostani helyzetből egy új világba, rendezett formában történjen és egy rendezett folyamat keretében próbálják kijelölni a saját helyüket. Ide sorolta az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és "talán az oroszokat". Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül - tette hozzá. Jelezte: van egy másik csoportja az országoknak - a nyugat-európai országok - amelyek ezeket a változásokat nem tekintik szükségszerűnek, nem tekintik kívánatosnak, nem lehetőséget, hanem veszélyt látnak benne. - hangsúlyozta. Budapest, 2026. március 12. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma előtt az Országházban 2026. március 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos Orbán Viktor arról is beszélt: az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem - jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: ránk nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár. Emlékeztetett arra, az ukránok elérték, hogy a négy legfontosabb követelésüket rajtunk, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot. Magyarország ezekből a követelésekből egyet sem támogat - jelezte. Ha ugyanis leválnánk az olcsó orosz energiáról, az háztartásonként minden évben egyhavi jövedelmet venne el, ha pedig Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, az a háború behozását is jelentené az unióba - figyelmeztetett, felvetve azt is: miért lenne érdekünk egy velünk ellenséges országot beengedni az EU-ba? Hangsúlyozta: Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik - emelte ki. Hozzátette, ezeket a hiteleket abból a jóvátételből törlesztenék az ukránok, amelyeket az oroszok a háború után fizetnének nekik. Ilyesmire nyilvánvalóan sosem kerül majd sor, így a nyugat-európaiak az unokáikat is eladósítják - összegzett.