Ingatlansokkoló: februárban beindult a magyar lakáspiac — de meddig tart a fellendülés?

Ingatlansokkoló: februárban beindult a magyar lakáspiac — de meddig tart a fellendülés?

A Duna House februári barométere szerint a tranzakciószámok hónapról hónapra 14,5 százalékkal emelkedtek (8769 lezárt adásvétel), és a lakáshitel-kihelyezés „látványos robbanást” mutatott — a közlemény szerint mintegy 250 milliárd forintot folyósítottak, ami több mint kétszerese a tavaly februárinak. A szolgáltató kiemeli, hogy vidéken elsősorban az állami Otthon Start támogatás vonzza az első lakásukat vásárló fiatalokat (arányuk 26-ról 38 százalékra nőtt), míg Budapesten a piacot elsősorban befektetési célú eladások mozgatják. Árakban és alku mértékében is differenciálódás látszik: országosan a 650 ezer Ft/m²-es sáv jelenti a választóvonalat, Budán és Pesten pedig 1,2–1,6 milliós tartományban forognak leginkább az eladások.

Fontos azonban kritikusan értelmezni a közleményt: Duna House adatai ügyfeleik tranzakcióiból származnak, az MTI-s megjelenés pedig a kedvező narratívát erősítheti — nem feltétlenül reprezentatív az egész piacra nézve. A hitelrobbanás részben bázishatással magyarázható (a tavalyi alap alacsony volt), valamint a támogatási programok időszakos keresletszívó hatása is felfújhatja a statisztikákat. A vidéki élénkülés és a fiatalabb vásárlók megjelenése jó jel a hosszabb távú kereslet szempontjából, ugyanakkor az állami ösztönzők torzíthatják a piaci árazást és növelhetik az alsóbb ársávok felfelé tolódását.

Következmények és kilátások: rövid távon a támogatások és a hitelkihelyezés emelkedése fenntarthatja a forgalmat és további árnyomást eredményezhet a keresett sávokban, ami tovább rontja az elérhetőséget. Középtávon a fenntarthatóság attól függ, hogy a nettó reáljövedelmek, a hitelfeltételek és a kamatok merre alakulnak; ha a támogatások kifutnak vagy a hitelköltségek emelkednek, a piaci aktivitás visszaeshet. Érdemes figyelni a féléves tranzakciós számokat, a hitelminősítéseket és a bankok tényleges kihelyezési gyakorlatait, valamint arra, hogy a budapesti befektetői eladások növekvő készpénzkészletként való realizálása hogyan hat a kínálatra és a jövőbeni beruházásokra.