Az Ukrajna Európai Unió általi finanszírozásáról és az ezzel összefüggésben Magyarországtól követelt gazdasági intézkedésekről című dokumentumban az áll, a tárca azért készítette a jelentést, hogy "összegezze az Ukrajna számára az Európai Unió által már korábban biztosított támogatásokat, és bemutassa az előterjesztett pénzügyi igények Magyarországra és a magyar állampolgárokra gyakorolt lehetséges hatásait". A minisztérium felsorolja, hogy az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta az uniós intézmények milyen döntéseket hoztak Ukrajna támogatásával kapcsolatban. A dokumentum szerint az EU és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. Ez az összeg katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatásokat foglal magában. Összehasonlításképpen, Magyarország 2004 és 2024 között - minden forrást és jogcímet összeadva - nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól - mutattak rá. Emlékeztettek arra, az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának a 2026-2027-es évre, az unió ehhez hitelt vesz fel, de ebben Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt. Hozzátették, a támogatást Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap, és addig az orosz vagyon befagyasztása is fennmarad. A kamatterhekre vonatkozóan - folytatódik a dokumentum - eddig csak Friedrich Merz német kancellár nyilatkozata ismert, aki "kamatmentes" ukrán hitelről beszélt. Ez a megoldás viszont csak úgy képzelhető el, hogy a kamatterheket az EU költségvetése viseli, vagy a befagyasztott orosz vagyon hasznaiból fedezik. Kitértek arra, hogy a katonai finanszírozás megoldására eddig nem született javaslat. A minisztérium szerint az EU következő, 2028-2034 közötti költségvetési javaslata sem időbeli, sem összegszerű korlátot nem tartalmaz Ukrajna finanszírozására: lehetővé tenné, hogy az ukránokoknak előirányzott 100 milliárd euró nagyságrendű uniós forráskeret a jövőben akár több száz milliárd euróval is megemelhető legyen. Az erre szánt forrásokat a bizottság a kohéziós források és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentésével teremtené elő - áll a jelentésben. Közölték: Rámutattak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán Jóléti Tervet, amely 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben országa újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére - a katonai és védelmi kiadásokon felül. Magyarország a jóléti terv megvalósításához szükséges hitelfelvételből is kimaradna, ha azonban Magyarország kormánya "megváltoztatja az irányadó politikáját, és a részvétel mellett dönt, akkor a helytállás aránya nagy valószínűséggel a tagállami GNI-arányát követné, amely Magyarország esetében a terhek 1,2 százalékát (1,16 százalékát) jelenti. Ha szemléltetési célból a GNI-alapú részesedést a 800 milliárd dollárnyi kalkulált uniós teherre vetítjük, akkor ez 9,29 milliárd dollárt tesz ki. Magyarország lakosaira vetítve ez fejenként mintegy 320 717 forint, vagyis családonként 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelent" - állapítja meg a jelentés. A dokumentumban azt is írják, a költségvetési hiánnyal küszködő uniós intézményrendszer Ukrajna további finanszírozását kizárólag a tagállamoktól beszedett többletforrásokkal tudná biztosítani, mely jelentős adóemelési és megszorítási intézkedéseket kívánna az európai gazdaságoktól. Hozzátették, a szükséges források előteremtése érdekében az Európai Bizottság az európai szemeszter keretében 2023 óta kibocsátott ajánlásokra, valamint a megindított kötelezettségszegési eljárásokra támaszkodva több elvárást is megfogalmazott. Azt írták, a Magyarországról szóló 2025-ös jelentés "kárhoztatja", hogy Magyarország a belföldi kereslet fellendítésének eszközeként széles körben nyújt gyenge célzottságú támogatott hiteleket a háztartásoknak és a vállalatoknak, és igazgatási eszközökkel szabályozza a jelzáloghitel-kamatokat. Az ingatlanok esetén a bizottság kifogásolja az otthonhoz jutást könnyítő alacsony adókat és illetékeket, amelyeknek szerinte árfelhajtó hatásuk van, tehát magasabb ingatlanadók kivetését szorgalmazza - összegezték. A Magyarországról szóló országjelentésekben az Európai Bizottság évek óta a progresszív adórendszer bevezetését követeli, vagyis azt, hogy már az átlagos jövedelműek is sokkal több adót fizessenek - tették hozzá. Az Európai Bizottság kritikája szerint a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezmények igazságtalan előnyben részesítik a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat - írták a minisztériumi jelentésben. A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett személyijövedelemadó-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan fogja kifejteni hatását - idézték a 2025-ös országjelentést. Kitértek arra, hogy az Európai Bizottság kezdetektől fogva a rezsicsökkentés felszámolását követeli. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos támogatások közül kifogásolta a rezsicsökkentési programot, a földgázalapú távfűtés hozzáadottérték-adójának csökkentését, valamint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítését. - tették hozzá. Megjegyezték, a 2025-ös országjelentés azt is kifogásolja, hogy a dízelre és az ólmozatlan benzinre kivetett nominális marginális adókulcsok továbbra is az uniós átlag alatt maradtak. A uniós minisztérium által jegyzett dokumentumban az olvasható, az országjelentésben az Európai Bizottság nem ért egyet az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerével, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni. A bizottság azt is felrója a magyar kormánynak, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja. A tavalyi országjelentés a munkáshitel bevezetését is bírálja, amely pénzügyi ösztönzőkkel segítené a fiatalok gyors munkába állását - emlékeztetnek a jelentésben. A dokumentum szerint az Európai Bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat is kritikával illeti, valamint bírálja a magyar vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek magyar vállalkozásokat nem sújtanak.