Az ukrán pénzek ára a magyar lakáspiacra?

Az ukrán pénzek ára a magyar lakáspiacra? Készüljünk rosszabb forgatókönyvekre

A kormány jelentése szerint az EU Ukrajnának nyújtott támogatása az elmúlt években jóval meghaladta a Magyarországot az EU-csatlakozás óta ért forrásokat, és Brüsszel javaslatai között olyan intézkedések szerepelnek, amelyek közvetlenül érintenék a lakáspiacot (CSOK, kedvezményes hitelek, illetékmentesség eltörlése, magasabb ingatlanadó, rezsicsökkentés felülvizsgálata). Fontos hangsúlyozni, hogy a közlemény politikai kontextusból származik és állításait kritikusan kell kezelni: az összehasonlítások (összesített összegek, támogatások formája – visszatérítendő hitelek vs. uniós transzferek, védelmi vs. uniós költségvetési tételek) sokszor nem összevethetők, az Európai Bizottság „ajánlásai” pedig nem azonosak egy kötelező érvényű döntéssel. Az uniós szemeszter keretében adott javaslatok többnyire tagállami költségvetési-politikai iránymutatások, nem automatikus rendeletek.

A lakáspiac szempontjából azonban a vázolt intézkedések valóban komoly hatásokkal járnának, ha akár részben megvalósulnának: a családtámogatások és kedvezményes hitelek visszafogása rövid távon csökkentené a keresletet az új és használt lakások iránt, a telekingatlan- és illeték-növekedés pedig átárazhatná a tranzakciós piacot. A rezsi- és energiaárak emelkedése rontaná a lakhatás megfizethetőségét, ami keresletcsökkenéshez, illetve a bérleti piac felfutásához vezethet, miközben a magasabb kamatkörnyezet és esetleges adóemelések növelnék a finanszírozási költségeket és a beruházói bizonytalanságot. Ugyanakkor a kormányzati döntések – hogy mennyit fogad el a költségvetésből „átcsoportosítani” Ukrajna támogatására, illetve milyen belső intézkedéseket vezet be – alapvetően meghatározzák a végső hatást, tehát jelenleg nagy a bizonytalanság.

Piaci szereplők számára a gyakorlati következtetés: készítsenek forgatókönyveket (alacsonyabb kereslet, dráguló működési költségek, változó adóterhek), figyeljék a költségvetési tárgyalásokat, a jogszabály-módosítások pontos megfogalmazását és a kötvénypiac, hitel- és inflációs folyamatok alakulását. Fejlesztőknek és befektetőknek konzervatívabb likviditástervezés és érzékenységvizsgálatok javasoltak; lakásvásárlóknak a finanszírozás költségeire és a jövőbeni támogatások bizonytalanságára érdemes koncentrálni.