MNB várakozás: az infláció visszafogottabb lehet — mit jelent ez a lakáspiacon?

MNB várakozás: az infláció visszafogottabb lehet — mit jelent ez a lakáspiacon?

A Magyar Nemzeti Bank igazgatójának bejelentése szerint az MNB decemberi előrejelzése szerint az idei infláció 4,4% körül alakulhat, 2026-ban pedig 3,2%-ra mérséklődhet, ami jelentős visszalépés a szeptemberi 3,8%-os prognózhoz képest. A jegybank ugyanakkor csak mérsékelt GDP-növekedést vár (0,5% idén, 2,4% 2026-ban), ami együtt azt sugallja, hogy a keresletbővülés lassú maradhat. Fontos megjegyezni, hogy a hír forrása a kormányközeli MTI; ilyen közleményeket érdemes kritikusan értékelni, mert a kommunikáció gyakran a kockázatok enyhítésére vagy a jegybanki intézkedések társadalmi elfogadtatásának támogatására van kalibrálva.

A piaci hatások több irányból érvényesülnek. Alacsonyabb infláció hosszabb távon enyhítheti az árnyomást az építőanyag- és kivitelezési költségeken, illetve csökkentheti a bérinflációt, ami mérsékli a lakásépítési költségeket és segítheti az új kínálat bővülését — feltéve, hogy a beruházók számára a finanszírozás is olcsóbbá válik. Ha a fogyatkozó infláció tartós, az MNB jó eséllyel mérsékelheti monetáris szigorát, ami nyomást gyakorolhat a hosszabb hozamokra és a jelzálogkamatokra; ez rövid távon élénkítheti a lakáshitel-keresletet és támogatja az árakat. Ugyanakkor a gyenge GDP-növekedés és a bizonytalan külső környezet korlátozhatja a lakáspiac felfutását, a kereslet eltérően hat majd a különböző szegmensekre (kereslet a nagyvárosokban, visszafogottabb vidéken), és a befektetők továbbra is a reálhozamok és finanszírozási feltételek szűk keresztmetszetét fogják figyelni. Összességében az inflációs lefelé módosítás potenciálisan kedvező a piaci likviditás és a hitelezés szempontjából, de a tényleges hatás nagyrészt attól függ, a jegybank mennyire gyorsan és mennyire hitelesen tud kamatpolitikát lazítani, illetve hogy a reálgazdaság miként reagál a lassú növekedésre.