Kormányígéret a hideg ellen – de elégséges-e a tűzifa, ami „mindenkinek jár”?

Kormányígéret a hideg ellen – de elégséges-e a tűzifa, ami „mindenkinek jár”?

A bejelentés lényege szerint a kormány továbbra is biztosítani kívánja a szociális tűzifa-programot: Nagy István agrárminiszter állítása szerint az állami erdészeti társaságok évente átlagosan 200 ezer köbméter tűzifát adnak az önkormányzatoknak, a program költségvetése pedig 2019 óta évi 5 milliárd forint maradt, miközben — a videó szerint — a piaci tűzifa ára az elmúlt években megduplázódott. Érdemes azonban kritikusan kezelni a forrást (MTI / kormányközeli kommunikáció): a közlemény keveri a piaci és a szociális árakat, nem ad független ellenőrizhető adatsort a kiosztott köbméterek közösségenkénti vagy rászorultsági bontásáról, és nem tisztázza, mennyi fa jut ténylegesen a legsérülékenyebb háztartásokhoz.

Piaci hatások és kockázatok: ha a szociális tarifák valójában nem követik a piaci áremelkedést, a kötelezően rögzített támogatás reálértéke csökkenhet, ami kevesebb fát és gyakoribb fűtéshiányt eredményezhet a rászorulóknál — ez közvetlenül befolyásolja a lakhatás biztonságát, a lakóingatlanok állagmegóvását és helyi ingatlanpiacokat, különösen a faalapú fűtési rendszerektől függő vidéki területeken. Rövid távon az állami kínálat mérsékelheti az ársokkokat és csökkentheti a kilakoltatások, vagyoneladások kényszerét; hosszabb távon viszont strukturális megoldásokra (energetikai korszerűsítés, szociális energia-támogatások átgondolása) van szükség. A hatásokat reálisan értékelni csak független, részletes adatok — kiosztott mennyiségek, rászorultsági kritériumok, beszerezési források és erdőgazdálkodási fenntarthatóság — ismeretében lehet.