Budapest, 2025. november 17. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a Karmelita kolostorban 2025. november 17-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos A miniszterelnök közölte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) egy tizenegy pontból álló, a becslések szerint 80 és 90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást kötnek. "A vállalkozók adóterheit csökkenteni fogjuk, az őket terhelő bürokráciát pedig visszavágjuk" - tette hozzá. Orbán Viktor a kamara elnökével közösen tartott eseményen elmondta, az intézkedéscsomag első, fontos lépése a vállalkozások számára nyújtott fix három százalékos kamatozású támogatott hitel bejelentése volt, ebben a második szakaszban a kamara kérésére tizenegy intézkedésről kötnek megállapodást. Az első az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése lesz, ez azt jelenti, hogy 2026-ban az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra módosul - közölte a miniszterelnök, hozzátéve, "ezek növekvő számok, ezek jó hírek", amelyek nem a teher növekedését, hanem az elérhető kedvezmények növekedését jelentik. - tette hozzá a miniszterelnök. Elmondta: a harmadik intézkedés a főállású egyéni vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjának csökkentése lesz, számításaik szerint ezzel 140 ezer vállalkozónak mérséklődnek a havi adóterhei. Negyedik pontként a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítéséről beszélt a miniszterelnök. Ezzel körülbelül 4-5 ezer vállalkozó tud belépni ebbe a kedvező körbe, ez előnyökkel jár - hangoztatta. A kormányfő bejelentette: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják vállalkozókat a környezeti károk helyreállításában és a zöld beruházásokban. - mondta Orbán Viktor, kifejezve reményét, hogy ez az intézkedés lendületet adhat a barnamezős fejlesztéseknek. A miniszterelnök a következő pontról szólva elmondta: a magyar energiaellátók infrastruktúrájuk korszerűsítésére adókedvezményt kapnak. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: az MKIK kérésére az adókedvezmény eszközével arra fogják ösztönözni a nagy energiaszolgáltató cégeket, hogy végezzék el ezeket a beruházásokat és így segítsék a vállalkozókat. Fejlesztéseket remélünk, tehát reméljük, hogy itt mindenki úgy fog majd eljárni, ahogy azt az üzleti logika megkívánja, tehát az energiaellátók nem a profitjukat fogják növelni, hanem a fejlesztések mértékét fokozzák - jelentette ki. A miniszterelnök a tájékoztatón bejelentette, megemelik a kiskereskedelmi adó határsávjait is, amivel számításaik szerint 3500 vállalkozás terhei csökkennek. Itt kiskereskedelemről van szó, a kulcs marad, az adó határsávjait emeljük meg, ez kedvezőbbé válik, kedvezőbb adózást ad a vállalkozóknak - emelte ki. A nyolcadik pontot érintve Orbán Viktor kifejtette: "fájó szívvel", de elfogadta, hogy fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adóemelését. A kormányfő a jövedéki adónak az infláció mértékével történő emelésének szükségességére utalva azt mondta: Magyarországon az adórendszer egy érzékeny dolog, az a jó, ha van benne valami rendszerező elv, "nem kell mindig és újra megvívni ugyanazokat a csatákat, hanem lehet tudni, hogy van egy elv és az be fog következni". Hangsúlyozta: ennek január 1-től be kellene következnie, de a kamara azt kéri, hogy ez ne következzen be. - fogalmazott, megemlítve, ez az intézkedés 20 milliárd forint adóbevételkiesést jelent a költségvetésnek. Kilencedik intézkedésként a vállalkozások adminisztrációs terheinek jelentős csökkentését jelentette be Orbán Viktor, hangsúlyozva, a társasági adóelőleg értékhatárának 5 millióról 20 millió forintra történő emelése 20 ezer céget érint kedvezően. A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát 150 millióról 180 millió forintra emelik, ami azt jelenti, körülbelül 10 ezer vállalkozás választhat egy egyszerűbb és gyorsabb adminisztrációt - ismertette. Hozzátette: emellett 80 ezer egyéni vállalkozót érintően egy speciális adminisztrációcsökkentést hajtanak végre, az ő esetükben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését és negyedévesre csökken a szocho és járulékbevallás gyakorisága. Budapest, 2025. november 17. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (j) kezet fog sajtónyilatkozatuk végén a Karmelita kolostorban 2025. november 17-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos A miniszterelnök a tájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedések 80-90 milliárd forintos többletkiadásának fedezetét a megemelt bankadó adja. Hozzáfűzte, minderről lesz még egy értelmes vita a magyar gazdaságpolitikában, amit nem szeretne lesöpörni. Ez arról szól, hogy terhelhető-e még a rendszer, illetve milyen mértékig, s mi legyen az arány a terhek tekintetében a termelő iparágak adóztatása és a pénzügyi szektor adóztatása között - fejtette ki. A kormányzat ismeri a modern közgazdaságtan alapvetéseit, és tisztában van azzal, hogy "egy jól működő, stabil bankrendszer nélkül nem lehet elképzelni semmilyen gazdasági rendszert" - fogalmazott, hozzátéve, most mégis azt a lehetőséget keresik, hogy miként lehet minél több termelési tevékenységet ösztönözni adókedvezményekkel. A pénzügyi szektor szempontját fontosnak, de csak ezután következő szempontnak tartjuk - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy egy másik álláspont is kibontakozóban van, amelynek képviselői a bankadót csökkentenék, miközben a vállalkozásoknak nyújtott támogatást is mérsékelnék. - jelezte, majd hozzátette, ebben valamilyen értelmes egyensúlyt kell találni. A kormányzat számára a munkahelyek megléte a fontos, a munkahelyek pedig a termelő és szolgáltató üzemekben vannak, ezért azok élveznek elsőbbséget - rögzítette. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a kormány és a kamara között a jövőben is lesznek a mostanihoz hasonló megállapodások, ugyanis a kabinet tudomásul vette, hogy "a kamara egy új pályára lépett". Ez egy másfajta kamara, mint a korábbi volt, ebben pedig a kormány lehetőséget lát - hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a kamara gazdaságpolitikai döntésekről szóló konzultációban vett részt, ami folytatni és erősíteni kell. A következő megállapodás arról szól majd, hogy miként tudnak állami gazdaságirányítási feladatokat átadni a kamarának vagy megosztani vele, erről már zajlanak a tárgyalások a különböző munkacsoportokban - közölte. A miniszterelnök vélekedése szerint hosszabb távon és különösen ebben a mostani zavaros helyzetben a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a kamara a gazdaságpolitikai döntésekben és a gazdaságirányításban egyaránt részt vegyen, sőt, önálló döntési jogkörökkel is rendelkezzen. A kormány egy nagyon nehéz dilemmával áll szembe a háború kezdete óta, és ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket - tette hozzá. Egyre erőteljesebb a háborús retorika, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, mint a háborús gazdaság, hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, mert hétköznapi politikai állításokká váltak - tette hozzá. Vélekedése szerint ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról, hanem a holnapról is szól, "tudni kell, hogy mire készülünk". Szavai szerint minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Erről fogadnak el dokumentumokat, erről nyilatkoznak a vezetők - jegyezte meg. Kitért rá, ennek a gondolkodásmódnak része Ukrajna európai uniós tagsága, egy hatalmas ukrán hadsereg fegyverben tartása uniós pénzen, a következő hétéves európai uniós költségvetés 20-25 százalékának Ukrajna felé történő irányítása. A nagy dilemma az - folytatta - , hogy fogadjuk-e el, Európában háborús gazdaságpolitika lesz, amiből Magyarország nem tud kimaradni, illesszük-e bele magunkat ebbe a keretbe és ezen belül a legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből, vagy ezt nem fogadjuk el és - az Európai Unió háborús gazdaságpolitikájának építése közben -, egy saját nemzeti gazdaságpolitikát hozunk létre. Utalt rá, Nagy Márton gazdasági miniszterrel közös álláspontjuk szerint Magyarország képes egy nemzeti gazdaságpolitika építésére a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett, de ezt újra és újra mindig "az asztalra kell tenni", érvényes-e még ez az állításuk. - közölte. A kormányfő hangoztatta, ezt még akkor is fenntartjuk, ha a háború hatása alól Magyarország nem tudja magát kihúzni. Magyarországon "politikai civakodás" van arról, hogy a háború milyen hatással van a gazdaságra, de szerinte épeszű ember nem kérdőjelezi meg azt, hogy a háború az rossz hatással van a magyar és az egész Európai Unió gazdaságára - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ki kell tartanunk egy háború által blokkolt gazdasági növekedés mellett és saját magunk nem háborús nemzeti gazdaságpolitikája mellett.