Árrésstop hosszabbítva — rövid távon lélegezhet a lakosság, de kérdőjelek az ingatlanbefektetők fejében

A kormány bejelentése szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést 2026.

Árrésstop hosszabbítva — rövid távon lélegezhet a lakosság, de kérdőjelek az ingatlanbefektetők fejében

A kormány bejelentése szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést 2026. február 28-ig meghosszabbítják, és decembertől további, főként frissáru- és feldolgozott hús-, tej- és gyümölcsfélékkel bővül a kedvezményes kör. Ha a szabály ténylegesen a fogyasztói árak növekedését fékezi, rövid távon javulhat a háztartások reáljövedelme és csökkenhet a fogyasztói árindex, ami csökkenti a lakossági fizetőképességre és a hiteltörlesztésekre nehezedő nyomást. Ugyanakkor a bejelentés forrását (a kormányközeli sajtót és a politikai kommunikációt) kritikusan kell kezelni: az adatok és a MNB-vel való összhang pontos mérése, valamint a piacok valós reakciója még bizonytalan.

Az ingatlanpiac szempontjából több ellentétes hatás várható. Pozitív oldal: a háztartások likviditásának megőrzése csökkentheti a kilakoltatási/bedőlt jelzálogkockázatot és fenntarthatja a lakáskereslet rövid távon. Negatív/közvetett kockázatok: a mesterségesen alacsonyan tartott árrés nyomást gyakorol a kiskereskedelmi szereplők profitjára, ami rövid időn belül beruházás- és béralkukeresést válthat ki — ez lefelé húzhatja a bevásárlóközpontokban, élelmiszer-alapú kereskedelmi ingatlanokban rejlő bérleti díjakat és növelheti az üresedési kockázatot vagy rontja a bevételi stabilitást. Emellett a piaci torzítások, a költség- és jövedelemhatások átmeneti és strukturális mivolta, valamint a kormányzati kommunikáció hitelességének kérdése növelheti a befektetői óvatosságot: a bizonytalanság a kockázati felárak emelkedéséhez és így hosszabb távon a finanszírozási költségek, illetve a hozamelvárások növekedéséhez vezethet. Következtetésként: rövid távon enyhülő keresleti nyomás a lakossági piacon, középtávon viszont potenciális nyomás a kiskereskedelmi ingatlanokra és nagyobb befektetői óvatosság — érdemes figyelni a MNB hivatalos értékelését, a kiskereskedelmi szereplők eredményeit és a bérleti piac mozgását.