Panelből palota? Negyvenszeres árkülönbség a panelek között — mit jelez a piacnak ez a szétszakadás?

Panelből palota? Negyvenszeres árkülönbség a panelek között — mit jelez a piacnak ez a szétszakadás?

Az ingatlan.com/MTI adataira hivatkozó közleményből kiemelt számok – országosan mintegy 54 ezer eladó társasházi lakás közül 7,3 ezer panel (azaz minden hetedik hirdetés panel), a kínálat tetején 155 milliós békásmegyeri panel, míg a legalja Salgótarjánban 4 millió forint – jól mutatják a paneltermék erős belső heterogenitását. A közölt körülmények alapján a „40×” árkülönbség fő oka a lokáció, a műszaki állapot és az ingatlanok felújítottsága: a nagyvárosi, felújított, jó tömegközlekedésű vagy panorámás panelek már olyan árszintre kerülhetnek, mintha teljesen más piacon versenyeznének a gyengén keresett, perifériás vagy rossz állapotú lakásokkal. Fontos megjegyezni, hogy a közlemény listázott hirdetési árakról beszél — ezek nem feltétlenül tükrözik a tényleges tranzakciós árakat, és a médiaközlemények hajlamosak a szélsőségekre fókuszálni.

Piaci hatások szempontjából a jelenség több következménnyel járhat: egyrészt a panelek továbbra is belépőszegmensként szolgálnak a fiatal háztartások számára, de a fővárosban a legolcsóbb panelár már közel 40 millió forint, ami korlátozza a hozzáférhetőséget és növeli a hitelfinanszírozás iránti igényt. Másrészt a drágább, felújított panelek befektetői és korszerűsítési célponttá válnak, ami lokálisan árnövelő hatású lehet, miközben a perifériás, olcsóbb településeken likviditási problémák és árcsökkenési kockázat áll fenn. Összességében a kínálati szélsőségek árpolarizációt jeleznek; a megbízhatóbb következtetésekhez érdemes a tranzakciós adatokat, átlagos eladási időt, ár/négyzetméter alakulást és a hirdetési árakhoz viszonyított realizált eladási árakat figyelni, és kritikusan kezelni a sajtóközlemények szelektív adatbemutatását.