Bruttó bérek szárnyalnak — de mit jelent ez az ingatlanoknak és a mindennapi megtakarításoknak?

Bruttó bérek szárnyalnak — de mit jelent ez az ingatlanoknak és a mindennapi megtakarításoknak?

A KSH adataira hivatkozva a kormányzat és a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár gyors, 5% körüli reálbér-növekedést és erős bruttó béremelkedést kommunikál; a háttérben azonban érdemes megkülönböztetni az átlag és a medián értékeket, valamint kritikusan kezelni az állami narratívákat. Az átlagkereset magas budapesti súlya (840 ezer HUF bruttó) erősen torzíthatja a képet — sok vidéki háztartás ennél jóval kevesebbet keres —, és a statisztika önmagában nem mutatja a jövedelmek eloszlását. Továbbá a kijelentés, miszerint az árrésstop döntően fékezte volna az inflációt, politikai állítás, amely rövid távon segmentált hatásokat hozhat (pl. ellátási problémák, vállalati nyereségszerkezet torzulása), de hosszú távú inflációs hatásai kétségesek.

Az ingatlanpiacra nézve a reálbérek emelkedése rövid távon növelheti a vásárlóerőt és a bérleti keresletet, különösen Budapesten és magasabb jövedelmű megyékben, ami felfelé nyomhatja a lakbéreket és a keresleti árakat. Ugyanakkor a tervezett nagyarányú minimálbéremelések és a hároméves bérmegállapodás növelik a munkaerőköltségeket az építőiparban és a szolgáltatási szektorban, ami emelkedő kivitelezési és fenntartási költségekhez vezethet — ez csökkentheti a lakásépítési kedvet, lassíthatja a kínálat bővülését és hosszabb távon árfelhajtó hatású lehet. A magasabb jövedelmek javítják ugyan a hitelképességet, de ha a jegybank a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kamatot emel, akkor a hitelköltségek és a törlesztőrészletek nőnek, ami mérsékelheti a vásárlási kedvet.

Kockázatok szempontjából érdemes figyelembe venni a makrogazdasági sebezhetőségeket: a német ipar problémái és a geopolitikai feszültségek csökkenthetik a gazdasági növekedést, ami átgyűrűzhet a foglalkoztatásba és a jövedelmek további alakulásába. A politikai célkitűzések — 1 000 eurós minimálbér és 1 millió HUF-os átlagkereset — kommunikációs értékűek, de megvalósításuk reálgazdasági költségekkel járhatnak, és tovább növelhetik a regionális különbségeket az ingatlanpiacon. Összességében a bérek emelkedése egyelőre támogatja a keresletet, de a fenntarthatóság és a tényleges vásárlóerő csak akkor ítélhető meg, ha a jövőbeli infláció, kamatszint és a kínálati oldali hatások trendjei is tisztázódnak.