Építőipar pörgött júliusban, de a szerződésállomány alig bővül — laza alap a további növekedéshez

A KSH adatai szerint 2025 júliusában az építőipari termelés volumene éves szinten 4,9%-kal volt nagyobb, a munkanappal és szezonális hatásokkal korrigált soron pedig havi szinten 0,8%-os emelkedés látszik.

Építőipar pörgött júliusban, de a szerződésállomány alig bővül — laza alap a további növekedéshez

A KSH adatai szerint 2025 júliusában az építőipari termelés volumene éves szinten 4,9%-kal volt nagyobb, a munkanappal és szezonális hatásokkal korrigált soron pedig havi szinten 0,8%-os emelkedés látszik. A jelentés vegyes képet mutat: az „épületek építése” jelentősen bővült, miközben a legnagyobb súlyú ágazatként számon tartott speciális szaképítés 15,4%-kal csökkent. Ugyanakkor a megkötött új szerződések volumene közel felére esett az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest (-48,9%), a szerződésállomány viszont csak 1,9%-kal haladja meg a tavaly júliust. Ezek a számok arra utalnak, hogy a mostani termelési növekedés részben fennálló projektek teljesítéséből és bázishatásokból táplálkozik, nem feltétlenül egy széleskörűen megerősödött beruházási lázból.

A hazai ingatlanpiac szempontjából ez óvatos optimizmusra ad okot, de több rizikót is jelez. Rövid távon a növekvő épületépítési teljesítmény segíthet a lakás‑ és kereskedelmi kínálat bővülésében, de a szakipari kapacitások csökkenése és az új szerződések jelentős visszaesése a jövőbeni befejezések lassulását, késedelmeket okozhatja — ami árnyalja a kínálati oldali enyhülést és fenntartja az árnyomást. Kritikus szemmel nézve a KSH-közlemény a politikai kommunikációból ismert optimista narratívával is érintkezhet; érdemes követni a további hónapok új szerződés‑ és építési engedély adatait, a közbeszerzési trendeket és a finanszírozási környezet alakulását ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk arról, tartós-e a növekedés, vagy csak átmeneti bázishatásról van szó.