Lakás önerő nélkül?

Lakás önerő nélkül? Lehet — de a gyakorlatban sokszor drágább és kockázatosabb, mint ami a sajtóközleményből látszik

A közlemény által hivatkozott MNB-szabály valóban meghatározza a forint alapú jelzáloghitelek maximális LTV-jét (alaphelyzetben 80%), és elméleti lehetőséget ad pótfedezet bevonására, illetve speciális esetekben akár 90%-os finanszírozásra (első lakás, energiahatékony ingatlan). Ezek a keretszabályok azonban nem jelentenek automatikus, mindenki számára elérhető „önerő nélküli” hitelt: a bankok saját kockázatvállalási politikája, jövedelem- és hitelképesség-ellenőrzése, ügyfélminősítése és a tőkekövetelmények miatt a gyakorlatban rendszerint szigorúbb feltételeket alkalmaznak, magasabb kamatot és egyéb biztosítékokat kérhetnek. A pótfedezet (más ingatlan) bevonása külön jogi, értékbecslési és likviditási kockázatokat hordoz, a cross-collateralization pedig hosszú távon jelentősen korlátozhatja az adós mozgásterét.

Piaci hatások: rövid távon enyhe keresletélénkülésre számíthatunk az első lakást vásárlók és energiahatékony ingatlanok iránt, ahol a szabályozás kedvezőbb feltételeket enged. Ugyanakkor a lakásárak alakulását sokkal erősebben befolyásolja a kamatkörnyezet, a kínálat hiánya és a jövedelmi helyzet — tehát az önerő nélküli finanszírozás önmagában nem fordítja meg a piacot. Továbbá a bankok a nagyobb hitel/kisebb önerő kombinációját rendszerint magasabb árazással kompenzálják, ami rontja a vásárlás teljes költség-haszon mutatóját.

Fontos figyelmeztetés: a hír forrása NKT-közleményként a Cube-Élmény Kft.-től érkezett, nem MTI szerkesztett anyag; ez magyarázhatja a pozitív, egyszerűsített megfogalmazást. Vásárlóknak érdemes független, tapasztalt pénzügyi tanácsadót bevonni, több bank ajánlatát összehasonlítani, és alaposan mérlegelni a pótfedezet és a magasabb hitel arányából fakadó hosszú távú kockázatokat (emelkedő törlesztő, likviditási gondok, ingatlanár-visszaesés esetén fokozott eladási/behajtási kockázat).